Alapszabály

Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesület

Egységes szerkezetben, annak 2022. május 14-én kelt módosítását követően

(a módosított részeket dőlt és vastag betűvel szerkesztve)

Elfogadta a Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesület

Budapesten, 2022. május 14-én megtartott közgyűlése

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az egyesület neve: Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesület (továbbiakban: Egyesület)

2. Az Egyesület a tagok szakmai, érdekvédelmi szervezete.

3. Az Egyesület székhelye: Budapest 1134 Róbert Károly krt. 77.

4. Az Egyesület működési területe: országos (Magyarország).

5. Az Egyesület alapítási éve: 1990

6. Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.

7. Az Egyesület pecsétje: kör alakú, benne köriratban, Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesület, középütt a Constantin kereszt, alatta az alapítás éve: 1990.

8. Az Egyesület ügyvezető szerve az Intézőbizottság. Az Egyesület képviseletében az elnök, akadályoztatása esetén a titkár jár el.

9. Az Egyesület a közgyűlés által elfogadott Alapszabály alapján működik.

II. fejezet

AZ EGYESÜLET CÉLJAI, FELADATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSE EGYÉB SZERVEKKEL ÉS KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE

1. Az Egyesület célja:

1.1 Az Egyesület célja a magyarországi mentés, elsősegélynyújtás és sürgősségi betegellátás kutatási, gyógyítási, oktatási tevékenységének javítása, színvonalának emelése, szervezése és érdekeinek képviselete a megfelelő fórumokon – más, az e területen működő, hasonló tevékenységet folytató szervezetekkel együttműködésben.

1.2 E cél érdekében az Egyesület:

1. összehangolja tagjai szakmai tevékenységét,
2. elősegíti tagjai tevékenységi színvonalának emelését, továbbá szakmai és etikai érdekérvényesítését,
3. figyelemmel kíséri a szakterületét érintő szakmai, egészségpolitikai és oktatási kérdéseket,
4. közreműködik a tagok tevékenységére vonatkozó jogi, szakmai és etikai szabályozás kidolgozásában,
5. tagjai tevékenységének minél szélesebb körben történő társadalmi megismertetése és elismertetése érdekében munkálkodik.

2. Az Egyesület tevékenységei (feladatai):

2.1. Az Egyesület közhasznú tevékenységei (melyek valamely közfeladat megvalósítását szolgálják, továbbá amely alapján nyújtott szolgáltatások nemcsak az Egyesület tagjai, munkavállalói, illetve önkéntesei számára hozzáférhetőek):

1. Részvétel a korszerű oxyológiai tevékenység elvi, szakmai és képzési feltételeinek, követelményeinek kidolgozásában, megteremtésében.
2. Részvétel a tagok, valamint a mentéssel, sürgősségi betegellátással foglalkozó szervezetek – többek között az OMSZ – orvosainak, mentőtisztjeinek, mentőápolóinak képzésében, továbbképzésében, vizsgáztatásában és ezen tevékenységek támogatásában.
3. A hazai képzési színvonal és kultúra erősítése érdekében a szakma területén dolgozók, továbbá saját tagjai részére ingyenes és/vagy önköltséges képzések, alapképzések, továbbképzések, egészségügyi kreditrendszerű képzések, tanfolyamok és szakmai konferenciák megszervezése.
4. Részvétel a korszerű elsősegélynyújtás, a mentés és a sürgősségi betegellátás (oxyológia) elvi, szakmai feltételeinek kidolgozásában, megteremtésében és a társadalom számára minél szélesebb körben való megismertetésében.
5. Az egészségügyi reformkoncepciók keretén belül ajánlatokat tenni a mentés, az oxyológiai tevékenységet érintő tervek, normatívák, jogszabályok (jogi, szakmai és etikai szabályozások) kidolgozásában.
6. Az Egyesület működése, szolgáltatásai és beszámolói nyilvánosságának biztosítására sajtótermékek, tájékoztatók, szakmai kiadványok megjelentetése.
7. Tudományos ülések, szakmai fórumok, versenyek szervezése, illetőleg olyan rendezvények szervezése és lebonyolítása, melyek az Egyesület tevékenységét, továbbá a tevékenysége által felölelt szakmai területek munkáját, szakmai és tudományos eredményeit széles körben megismerhetővé teszik.
8. Neveléssel, oktatással, képességfejlesztéssel és ismeretterjesztéssel közreműködik a magyarországi mentés, elsősegélynyújtás és sürgősségi betegellátás szakmai színvonalának fejlesztésében, egyúttal igyekszik a rendelkezésére álló eszközöket alkalmazva elérni, hogy e képzéseken résztvevők megfelelő és magas színvonalú elméleti és gyakorlati képzésben, továbbá magas szintű és korrekt vizsgáztatásban részesüljenek.
9. Népszerűsíti az elsősegélynyújtást, a balesetmegelőzést, az egészséges életmódra nevelést, továbbá ezeken a szakmai területeken elméleti, gyakorlati programokat szervez (versenyek, tréningek, szakmai rendezvények, továbbképzések és konferenciák).
10. A vonatkozó tevékenységi engedélyek alapján iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzést-oktatást szervezhet (egészségügyi szakmai továbbképzés, egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés, egészségügyi kreditrendszerű minősített továbbképzések).
11. Széles körű kommunikációval hívja fel a figyelmet a mentés és a sürgősségi betegellátás szakterületének kérdéseire.
12. Figyelemmel kíséri a nemzetközi szervezetek és különösen az Európai Unió egészségpolitikai programjait, egyúttal munkálkodik azok hazai meghonosításán, továbbá szakmai tevékenységével elősegíti a minél magasabb szakmai képzési módszerek és standardok hazai gyakorlati megvalósítását.
13. A mentés és a sürgősségi betegellátás, valamint a betegszállítás területén dolgozó szakemberek érdekében munkálkodik, működésük kereteit és feltételeit figyelemmel kíséri.

Az egyesület a fenti közhasznú tevékenységek megvalósulását elsődlegesen a tudományos kutatás, elemzés és kutatási programok végzésével, illetőleg támogatásával, a széleskörű tájékoztatással és az ismeretterjesztéssel, a kiadással, az oktatási, képzési programokkal, hazai és nemzetközi kapcsolatain keresztül, valamint nyilvános pályázatok elindításával kívánja elősegíteni. Ennek során:

1. az egyesület fontosnak tartja, hogy a mentés és a sürgősségi betegellátás területén kutatásaival, elemzéseivel elősegítse a tágabb közvéleményt és a szakma képviselőit foglalkoztató kérdések megválaszolását és megismertetését, így felkarol és támogat ilyen jellegű kutatatási programokat, tevékenységeket;
2. az egyesület a tájékoztatás és az ismeretterjesztés körében – mindenki által megismerhető módon – kutatásokat, felméréseket, tájékoztató és figyelemfelhívó anyagokat készít, valamint ezek eredményeit közzéteszi;
3. az egyesület széles körű megismerhetőséget lehetővé tevő oktatási és képzési programokon keresztül biztosítja, hogy tevékenységének eredményei a hazai szakmai közélet, a tudomány, a gazdaság és a társadalom szereplői felé is eljuthassanak;
4. az egyesület tudományos és szakmai konferenciák, rendezvények, előadások, képzések szervezésén keresztül is biztosítani kívánja, hogy az általa vizsgált kérdések legszélesebb körben történő megvitatása lehetővé váljék, ugyanakkor lehetővé kívánja tenni azt is, hogy szakkérdések célirányos, az érintett tudományos vagy szakmai körökkel történő megvitatása is biztosítható legyen;
5. az egyesület a kiadás területén feladatának tekinti, hogy saját kutatási eredményeit, elemzéseit, tanulmányait, gyűjteményes kiadványait, oktató és képzési anyagait is közzétegye, ezen túlmenően pedig, ilyen közzétételek megvalósulását, a nyilvánosságoz való eljutását, szükség esetén fordítását, lektorálását, szerkesztését és sajtó alá rendezését eszközeivel támogassa és ösztönözze;
6. az egyesület jelentős hangsúlyt kíván fektetni a hasonló tevékenységet végző hazai és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásra és együttműködésre.

2.2. Kapcsolódó közfeladatok és a közfeladatokat előíró jogszabályhelyek:

Az egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civtv.) 34. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a közhasznú tevékenységeit elsősorban az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

1. 38.§-a (egészségnevelés): (1) bekezdésének a), b), h), i), j) pontok,
2. 96.§-a (mentés),
3. 118.§-a (2) bekezdése (részvétel az eü. képesítési feltételek kidolgozásában)
4. 141.§-a (3) bekezdés d), e), f) pontjai
5.  az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési szabályairól szóló 63/2011. (XI.29.) NEFMI rendelet 7.§-a alapján (az egészségügyi ágazati szakmai képzés, minősített kreditrendszerű képzések),,

mint közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi.

2.3. Az Egyesület nem közhasznú tevékenységei

1. A tagok szakmai, etikai érdekeinek megfogalmazása, érvényesítése, képviselete, gazdasági és szociális érdekeinek képviselete.
2. A vonatkozó tevékenységi engedélyek alapján az Egyesület vállalkozási tevékenysége körében oktatást, oktatás-szervezést és vizsgáztatást végezhet.
3. A vonatkozó tevékenységi engedélyek alapján az Egyesület vállalkozási tevékenysége körében orvosi ügyelet ellátását és elsősegélynyújtó tevékenységet, valamint rendezvénybiztosítást és gyalogőrséget végezhet.
4. A vonatkozó tevékenységi engedélyek alapján az Egyesület vállalkozási tevékenysége körében elsősegélynyújtás oktatás, képzés és vizsgáztatás szervezését, lebonyolítását végezheti.
5. Az Egyesület és tagjai nemzetközi kapcsolatteremtésének, kapcsolattartásának elősegítése.
6. Szakvélemény adása.
7. Az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítása, eredményeinek bemutatása érdekében a kellő nyilvánosság megteremtése, az Egyesület tagjainak rendszeres tájékoztatása.
8. Tagjai részére jogi tanácsadás, a tag felkérésére jogi képviselet biztosítása.
9. Szolgálatteljesítés közben megsérült tag vagy az elhunyt tag hozzátartozói részére támogatás (szociális segély, illetve temetési segély) nyújtása.
10. A tagok külföldi tanulmányúton, konferencián, illetve továbbképzésen való részvételének támogatása.

2.4. Az Egyesület működésének (így a közgyűlés és az elnökségi ülés meghívójának), szolgáltatásainak, azok igénybevételének és beszámolóinak nyilvánosságát elsősorban saját honlapján (www.mentoegyesulet.com), kiadványaiban, szórólapokon, szakfolyóiratokban vagy a Magyar Mentésügy c. folyóiratban való közzététel útján biztosítja.

2.5. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Ennek során az egyesület a II/2.1. pontban írt tevékenységekkel segíti elő, hogy közhasznú szolgáltatásai a nem tagok számára is elérhetőek legyenek.

2.6. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

2.7. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése.

2.8. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.

2.9. Az Egyesület a működését elsősorban az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, valamint az egészségügy, a mentés és sürgősségi betegellátás (oxyológia) területét érintő Kormány- és miniszteri rendeletek, illetőleg a Civtv. és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (PTK.) szabályai alapján fejti ki.

III. fejezet

AZ EGYESÜLET TAGJAI, JOGAIK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK

1. Az Egyesület tagja lehet valamennyi

1. mentőtiszt és mentőtiszt hallgató;
2. a mentés és a sürgősségi betegellátás területén szakképesítéssel rendelkező orvos;
3. mentő-szakápoló és a sürgősségi betegellátás területén szakképesítéssel rendelkező szakápoló;
4. mentésirányításban dolgozó;
5. mentő-ápoló és a betegszállításban dolgozó ápoló;
6. mentő-gépkocsivezető; továbbá
7. a mentés területén közreműködő adminisztratív és fizikai dolgozó;

aki elismeri és betartja az Alapszabályt, fizeti a tagdíjat, valamint megfelel a szakmai etikai követelményeknek. A szakmai és etikai követelményeknek való megfelelésről a belépő tagnak nyilatkozatot kell tennie, azt belépéskor az Egyesület nem vizsgálja, de kérheti a szakmai követelményeknek (végzettség) való megfelelés igazolását.

2. A tag belépése az Egyesületbe az Intézőbizottsághoz intézett Belépési nyilatkozattal történik, amelyben a belépni szándékozó kijelenti, hogy az Egyesület Alapszabályát, valamint az etikai normákat magára nézve kötelezőnek tartja.

3. A Belépési nyilatkozat elfogadásáról az Intézőbizottság egyszerű szótöbbségi határozattal dönt, elfogadása esetén a tagot nyilvántartásba veszi. A tagság a nyilvántartásba vétellel kezdődik. Erről a tag írásbeli Értesítést kap az Intézőbizottságtól. Az Egyesület Intézőbizottsága köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

4. A Belépési nyilatkozat elutasítása esetén az érdekelt– az elutasítás kézhezvételétől számított 30 napon belül – a döntés felülvizsgálatát kérheti a közgyűléstől.

5. A tagok jogai:

1. A tag részt vehet az Egyesület küldöttválasztó taggyűlésén, rendezvényein, bármely fórumának ülésén, kivéve az Etikai Bizottság zárt ülését. Részt vehet a szakmai közélet alakításában.
2. Szavazati joga van és bármely tisztségre, továbbá küldötté választható.
3. Javaslatot, panaszt tehet, amelyre az Egyesület illetékes szervének 30 napon belül írásban kell válaszolnia. Igényt tarthat az Egyesület működésével kapcsolatos tájékoztatásra, ennek érdekében az Egyesület bármely fórumának dokumentációjába szabadon betekinthet.
4. Az Egyesület tagja és vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól a tagok és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik (a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható).
5. Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait.
6. Szakmai, etikai, szerzői, jogi ügyekben az Egyesület támogatását kérheti.
7. Bármely kérdés eldöntésére kezdeményezheti az Egyesület közgyűlésének rendkívüli összehívását, amennyiben a kérdés napirendre tűzését az egyesületi tagok 10%-a is támogatja, és aláírásával hitelesíti.
8. A rendkívüli közgyűlés összehívására tett javaslatot az ok és a cél megjelölésével, a támogató aláírások jegyzékével írásban kell benyújtani az Intézőbizottságnak.
9. Az Intézőbizottság a rendkívüli közgyűlést a javaslat beérkezését követően 30 napon belül köteles összehívni, erről a javaslatot tevőt és a küldötteketértesíteni.
10. Bármely fórumhoz állampolgári jogon intézett szakmai jellegű beadvány támogatására felkérheti az Egyesületet.
11. Neve mellett használhatja a „Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesület tagja, illetve tiszteletbeli tagja” címet.

6. A tagok kötelességei:

1. Az Egyesület Alapszabályát, határozatait megtartani.
2. Az Egyesület tevékenységében részt venni, az általa elvállalt feladatokat határidőre, kellő pontossággal teljesíteni.
3. A közgyűlés által megállapított tagdíjat fizetni.
4. Az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani.
5. Az Egyesületi vagyont megóvni.
6. Egészségügyben dolgozó szakemberhez méltó, kulturált magatartást tanúsítani munkahelyén és az Egyesület rendezvényein.
7. Az Egyesület honlapját (www.mentoegyesulet.com), valamint az Egyesület részére bejelentett elektronikus elérhetőséget (e-mail cím) rendszeresen megtekinteni, az elérhetőség változását pedig 3 napon belül bejelenteni, annak érdekében, hogy a tag az Egyesület által ezúton megküldött információkról értesüljön.

7. A tagság megszűnik:

            A tag

1. halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
2. kilépésével,
3. kizárásával,
4. tagsági viszonyának törlésével,
5. az Egyesület megszűnésével,
6. a tagsági viszonyának felmondásával.

8. A tag az Egyesületből bármikor kiléphet, a befizetett tagdíjat azonban nem követelheti vissza. Kilépési szándékát (indokolással, vagy anélkül) az Intézőbizottsághoz kell benyújtani írásban. Az Intézőbizottság köteles az visszaigazolni. A kilépés a kérelem benyújtásakor lép hatályba.

9. Az Egyesület közgyűlése nyílt szavazással (egyszerű többségi határozattal, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok feles szavazat-többségével) kizárhatja azt a tagot, aki ellen a kizárást az Etikai Bizottság kezdeményezi, mert:

1. szakmai, etikai tevékenységével az Egyesület alapszabályát megsértette,
2. olyan magatartást tanúsít, vagy olyan cselekményt követ el, amely az Egyesület hátrányos megítélésére, avagy az Egyesületbe vetett bizalom megingatására alkalmas,
3. tartósan vagy felhívás ellenére olyan magatartást tanúsít, mellyel az Egyesület céljainak megvalósítását veszélyezteti,
4. az Egyesület vagyonát szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megkárosítja és ezzel az Egyesületnek jelentős vagyoni vagy egyéb hátrányt okoz.

10. Törölni kell a tagok sorából azt, akinek 6 havi tagdíjhátraléka keletkezik és azt írásbeli felszólítás ellenére (mely tartalmazza a mulasztás esetére alkalmazandó szankciót) – a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül sem teljesíti.

10.1. A tag törlését az Intézőbizottság kezdeményezi a közgyűlésnél és azt a soron következő közgyűlés napirendjére tűzi. Az erről szóló értesítést az érintett tagnak a Közgyűlési meghívóval együtt az átvételt igazolható módon közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt az Egyesület iktatásában elhelyezve).

10.2. A törlésről a közgyűlés – soron következő ülésén – nyílt szavazással (egyszerű többségi határozattal, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok feles szavazat-többségével) dönt.

10.3. A Közgyűlésen a törléssel érintett tagot a döntés meghozatala előtt – kérésére – meg kell hallgatni, részére lehetőséget kell biztosítani mulasztásának kimentésére. A kizárás ügyében az érintett tag távollétében döntés csak akkor hozható, ha a 10.2. pont szerinti értesítést igazolhatóan átvette és távolmaradását előzetesen nem mentette ki.

10.4. Az érintett tag a közgyűlés törlést elrendelő határozatának hatályon kívül helyezését kérheti a bíróságtól,, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik (a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható).

10.5. Újra felvételét az kérheti, aki a törlés időpontjában keletkezett teljes tagdíjhátralékát az újrafelvétel iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg befizette.

11. A tagot az Egyesületből kizárni csak az Alapszabály jelen pontjában meghatározott eljárás lefolytatást követően lehet. A 9. pont alapján csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére – az alábbiak szerint.

11.1. A taggal szemben fegyelmi vagy etikai vétség miatti eljárást bármely tag az Egyesület Etikai Bizottságánál kezdeményezheti. Az indítványt az Etikai Bizottságnál kell előterjeszteni írásban, indokolással ellátva. Az Etikai Bizottság egyszerű szótöbbségi határozattal dönt az eljárás megindításáról vagy megtagadásáról, illetve az esetleges megszüntetéséről. Az Etikai Bizottság ezen döntéseiről az eljárás alá vont személyt és az eljárás kezdeményezőjét írásban értesíti – egyúttal tájékoztatja az eljárás alá vont tagot az ellen érkezett indítvány tartalmáról és arról, hogy az eljárás anyagába az eljárás bármely szakaszában szabadon betekinthet és arról másolatot kérhet.

11.2. Az Etikai Bizottság határozattal az eljárást megtagadhatja vagy az már az eljárásban megszüntetheti, ha a kiderül, hogy az indítvány tárgyává tett magatartás: nem fegyelmi vagy etikai vétség, az elévült vagy az ügyben az eljárásnak egyéb akadálya van. Az eljárás megindításának, az Etikai Bizottságnak a fegyelmi vagy etikai vétség elkövetéséről való tudomásszerzésétől számított 6 hónapon belül van helye. A fegyelmi vagy etikai vétség elkövetésétől számított 2 éven túl eljárásnak helye nincs.

11.3. Ha az eljárás lefolytatásának van helye, úgy az eljárást az Etikai Bizottság – az indítvány beérkezésétől számított 90 napon belül – folytatja le.

11.4. Az eljárás során az Etikai Bizottság – nem nyilvános – tárgyalást tart. Az erről szóló értesítést legalább nyolc nappal előbb meg kell küldeni az érintett tag részére. Az érintett tag távollétében döntés csak akkor hozható, ha a tárgyalásra szóló értesítést igazolhatóan átvette és távolmaradását előzetesen nem mentette ki. Az eljárás alá vont tag a távolmaradását a tárgyalás megkezdéséig méltányolható és igazolt okból kimentheti. Ez esetben a tárgyalás nem tartható meg, viszont az Etikai Bizottság elnöke köteles tizenöt napon belüli időpontra új tárgyalást kitűzni. Az eljárás alá vont tagot erről igazolható módon értesíteni kell. Az eljárás alá vont tag a képviseletével jogi képviselőt (ügyvéd, ügyvédi iroda) hatalmazhat meg.

11.5. Az Etikai Bizottság a tárgyaláson az eljárás alá vont tagot meghallgatja, egyúttal részére lehetőséget biztosít védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. Az Etikai Bizottság szükség esetén az eljárás megindítását indítványozó személyt vagy olyan személyeket is meghallgathat, akiknek az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elbírálásához szükséges érdemi információja van.

11.6. A tárgyaláson az előadó Etikai Bizottsági tag ismerteti az ügyet, majd ezt követően (ha jelen van) felszólalhat az eljárás kezdeményezője, majd az eljárás alá vont tag adhatja elő védekezését. Az Etikai Bizottság bizonyítást vehet fel, ennek körében különösen tanúkat hallgathat meg, okiratokat szerezhet be. Tanúk meghallgatását az eljárás alá vont tag is indítványozhatja. A határozathozatal előtt az eljárás alá vont tag jogosult álláspontját összefoglalni.

1. Az Etikai Bizottság a következő intézkedésekre tehet javaslatot: megrovás, Egyesületi tisztségből menesztés, kizárás.

11.7. Az Etikai Bizottság a határozatát zárt tanácskozásban hozza meg, de az érintettek számára nyilvánosan hirdeti ki. A határozatot 15 napon belül írásba kell foglalni és kézbesíteni kell az eljárás alá vont tagnak és az eljárást indítványozó személynek. Ha a határozat a tagok elmarasztalja és intézkedésre tesz indítványt, azt haladéktalanul meg kell küldeni az Intézőbizottság részére, aki köteles azt a soron következő közgyűlés napirendjére terjeszteni.

11.8. Az Etikai Bizottság határozata a döntés tartalmazó rendelkező részből és annak alátámasztását szolgáló részletes indokolásból áll. A határozatot keltezéssel kell ellátni és azt az Etikai Bizottság elnöke írja alá.

11.9. A kizárásra (vagy más intézkedésre) irányuló indítványt – az Etikai Bizottság előterjesztése alapján – az Intézőbizottság köteles a Közgyűlés soron következő ülésének napirendjére tűzni. Az erről szóló értesítést az érintett tagnak a Közgyűlési meghívóval együtt az átvételt igazolható módon közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt az Egyesület iktatásában elhelyezve).

11.10. A Közgyűlésen a kizárás (vagy más intézkedés) ügyében érintett tagot kérése esetén ismételten meg kell hallgatni, részére lehetőséget kell biztosítani védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. A kizárás (vagy már intézkedés) ügyében az érintett tag távollétében döntés csak akkor hozható, ha a 11.9. pont szerinti értesítést igazolhatóan átvette és távolmaradását előzetesen nem mentette ki.

11.11. A kizárásról (vagy más intézkedésről) a Közgyűlés a 9. pontban foglaltak szerint dönt. A Közgyűlés az Etikai Bizottság által indítványozott intézkedésnél enyhébb intézkedésről dönthet.

11.12. Az érintett tag a közgyűlés kizárást (vagy más intézkedést) elrendelő határozatának hatályon kívül helyezését kérheti a bíróságtól, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik (a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható).

12. Ha a tag nem felel meg a jelen Alapszabály III/1. pontjában, a taggá válással összefüggésben megállapított szakmai feltételeknek (így különösen abban az esetben, ha a tagot jogerős bírósági döntés a taggá válás feltételéül szabott foglalkozása gyakorlásától eltiltotta), az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

12.1. A tagsági jogviszony felmondását az Intézőbizottság kezdeményezi a közgyűlésnél és azt a soron következő közgyűlés napirendjére tűzi. Az erről szóló értesítést az érintett tagnak a Közgyűlési meghívóval együtt az átvételt igazolható módon közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt az Egyesület iktatásában elhelyezve).

12.2. A tagsági jogviszony felmondásáról a közgyűlés – soron következő ülésén – nyílt szavazással (egyszerű többségi határozattal, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok feles szavazat-többségével) dönt.

12.3. A Közgyűlésen a felmondással érintett tagot a döntés meghozatala előtt – kérésére – meg kell hallgatni, részére lehetőséget kell biztosítani, hogy a felmondásra okot adó körülmény tisztázza vagy cáfolja. A felmondás ügyében az érintett tag távollétében döntés csak akkor hozható, ha a 12.2. pont szerinti értesítést igazolhatóan átvette és távolmaradását előzetesen nem mentette ki.

12.4. Az érintett tag a közgyűlés tagsági jogviszonyt felmondó határozatának hatályon kívül helyezését kérheti a bíróságtól,, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik (a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható).

13. A Közgyűlés egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság az egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni. A tiszteletbeli tagság nem jár tagdíjfizetési kötelezettséggel. A tiszteletbeli tag vezető tisztségviselővé nem választható.

14. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A közgyűlésen való részvétel vonatkozásában a küldött a részvételi és a szavazási jogát meghatalmazott útján is gyakorolhatja (a meghatalmazást írásba, teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni) azzal, hogy egy meghatalmazott egy küldöttet képviselhet. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

IV. fejezet

AZ EGYESÜLET SZERVEI, TISZTSÉGVISELŐI, VÁLASZTÁSOK

1. Az Egyesület szervei:

• Küldött-közgyűlés,
• Intézőbizottság,
• Etikai Bizottság,
• Ellenőrző Bizottság,
• Adhoc Bizottság.

2. Az Egyesület vezető tisztségviselői:

1. Egyesület elnöke,

Titkára,

az Intézőbizottság további 5 tagja.

• az Ellenőrző Bizottság elnöke és 2 tagja.

Az Egyesület további tisztségviselői:

az Etikai Bizottság 3 tagja (elnöke, elnökhelyettese).

KÜLDÖTT-KÖZGYŰLÉS

3. A Küldött-közgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve.

3.1. A küldött-közgyűlés tagjai az Egyesület tagjai által 5 (öt) évre választott küldöttek.

3.2. Az Országos Mentőszolgálat Regionális Mentőszervezeteihez (7 országos régió) tartozó Egyesületi tagok, területi szervezeti egységenként (regionális mentőszervezetenként) minden 50 Egyesületi tag után egy küldöttet választanak. Ha a tagok száma az 50-nek nem egész számú többszöröse, egy további küldött válaszható, ha a töredékszám a 25-öt eléri. Abban az esetben, ha valamelyik területi szervezeti egységhez (regionális mentőszervezethez) tartozó Egyesületi tagok létszáma az 50 főt nem éri el, az a területi szervezeti egység 1 (egy) fő választott küldöttel képviselteti magát a küldöttgyűlésben. Azon Egyesületi tagokat, akik nem az Országos Mentőszolgálat dolgozói, az állandó lakóhelyük szerinti közigazgatási régió alapján kell figyelembe venni a küldöttválasztás során.

3.3. A küldött megbízatása megszűnik:

1. a küldött tagsági viszonyának megszűnésével,
2. lemondással,
3. a megbízatás lejártával,
4. visszahívással, ha a küldött a küldött-közgyűlés munkájában két éven át önhibájából nem vesz részt.

3.4. Ahol a jelen alapszabály Közgyűlést említ, azon a továbbiakban az Egyesület Küldött-közgyűlését kell érteni.

4. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente össze kell hívni (évi rendes közgyűlés). A közgyűlést az Intézőbizottság hívja össze valamennyi küldött előzetes írásbeli értesítésével. A közgyűlés nyilvános.

5. Rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozóan, lásd az Alapszabály III. fejezet 5. pont g) alpontját. Bármely kérdés eldöntésére, írásban az ok és a cél megjelölésével a küldöttek is kezdeményezhetik az Egyesület közgyűlésének rendkívüli összehívását, amennyiben az a küldöttek 10%-a is támogatja, és aláírásával hitelesíti.

6. A közgyűlésre valamennyi küldöttet meg kell hívni. A meghívót a küldötteknek olyan időpontban kell kiküldeni, hogy a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal igazolhatóan értesüljenek arról (postai úton vagy a küldött által erre a célra megadott e-mail címre kiküldve), továbbá azt az Egyesület honlapján (www.mentoegyesulet.com) közzé kell tenni.

6.1. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését és az ülés napirendjét, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt Közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölését, továbbá a részvételi és szavazati jog meghatalmazott útján történő gyakorlásának lehetőségét.

6.2. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a küldöttek és az egyesület szervei az Intézőbizottságtól a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Intézőbizottság jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Intézőbizottság nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Az Intézőbizottság által így kiegészített napirendről a küldötteket rövid úton, még a közgyűlés előtt értesíteni kell.

6.3. A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

6.4. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

6.5. A közgyűlést az Egyesület székhelyén, továbbá az Egyesület által szervezett tudományos konferenciák helyszínén lehet megtartani.

6.6. Küldött-közgyűlés tartása nélküli döntéshozatal [Ptk. 3:20.§]. Az ülés tartása nélkül történő határozathozatalt az Intézőbizottság a határozat tervezetének a küldöttek részére történő megküldésével kezdeményezi. A küldöttek számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Intézőbizottság részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a Ptk-nak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Intézőbizottság részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül – ha valamennyi küldött szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 3 napon belül – az Intézőbizottság megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 3 napon belül közli a küldöttekkel. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. Nem hozható döntés ülés tartása nélkül alapszabálymódosítás esetén, illetve olyan esetekben, amikor az alapszabály vagy a küldött-közgyűlés  titkos szavazásról rendelkezik. Ha bármely küldött a küldött-közgyűlés jelenléti formában történő megtartását kívánja, a küldött-közgyűlés ülését az Intézőbizottságnak össze kell hívnia.

6.7. Küldött-közgyűlés tartása elektronikus hírközlő eszközzel [Ptk. 3:74.§ (2)]. A küldöttek a közgyűlésen jogosultak tagsági jogaikat személyes részvétel helyett az érintett küldött azonosítását és a küldöttek közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt lehetővé tevő, elektronikus hírközlő eszköz igénybevétele útján gyakorolni. A közgyűlésen használni kívánt elektronikus hírközlő eszközt, illetve alkalmazást – mely képet és hangot egyidejűleg továbbítani képes bármilyen berendezés, illetve alkalmazás lehet – a meghívóban kell meghatározni. Nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé a kép és hang egyidejű továbbítását, továbbá a közgyűlésen részt vevők személyének megállapítását, beazonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt. A közgyűlés megtartására, határozatképességére vonatkozó szabályokat ebben az esetben is értelemszerűen alkalmazni kell. Elektronikus hírközlő eszközzel tartott közgyűlésen nem hozható döntés alapszabálymódosítás esetén, illetve olyan esetekben, amikor az alapszabály vagy a küldött-közgyűlés titkos szavazásról rendelkezik. A közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével résztvevő küldöttek személyazonosságát a levezető elnök a közgyűlés megnyitása előtt azonosítja és ellenőrzi, a közvetített képmás, illetve hang alapján, illetve nyilvántartott adataik egyeztetésével. A küldöttek személyazonossága ellenőrzésének megtörténtét a közgyűlésről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével résztvevő küldöttek az őket megillető felszólalási, javaslattételi jogukat elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével gyakorolják és az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével adják le szavazatukat. A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg. A szavazás eredményének megállapítását a közgyűlésről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az így készült jegyzőkönyv elektronikus változatát vagy másolatát közgyűlést követően elektronikus úton (e-mailen) igazolható módon el kell juttatni a részt nem vett küldötteknek is.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult küldöttek többsége jelen van.

8. A közgyűlést határozatképtelensége esetén 30 napon belül ismét össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire, továbbá a részvételi és szavazati jog meghatalmazott útján történő gyakorlásának lehetőségére a küldöttek figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.

9. A közgyűlésen valamennyi küldött egyenlő jogokkal vesz részt. A küldött jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

10. A közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt:

1. az egyesületi tagsággal egyébként nem rendelkező a III. fejezet 1. pont előírásainak megfelelő személyek,
2. meghívottak,
3. tiszteletbeli tagok,
4. mentőtiszt hallgatók.

11. A közgyűlés összehívása az Intézőbizottság feladata.

12. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az Ellenőrző Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és az Ellenőrző Bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

k) a végelszámoló kijelölése;

l) a belépési nyilatkozat elutasítása elleni panaszok elbírálása, illetőleg a tagságból való törlés, felmondás, valamint a kizárás ügyében döntés;

m) az egyesületen belül szekciók létrehozása, azok feltételrendszerének meghatározása.

13. A közgyűlés határozatait nyílt szavazáson egyszerű szavazati többséggel hozza. A személyi döntésekről titkos szavazást kell tartani. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

14. A közgyűlés ülését az elnök vezeti, az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A közgyűlési határozatot az érintettekkel az átvételt igazolható módon – 8 napon belül – közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt az Egyesület iktatásában elhelyezve). Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

14.1. A közgyűlés a költségvetésről, az éves beszámolóról és a számviteli beszámoló (kiegészítő melléklet, közhasznúsági melléklet) elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező küldöttek egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazáson hozza.

14.2. A levezető elnök, a jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tag személyének megválasztásáról a közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező küldöttek egyszerű szótöbbségével az Intézőbizottság javaslatára határoz.

14.3. Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

14.4. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben szerepelni kell a közgyűlésen történteknek, kezdési, és befejezési időpontoknak, a határozatképességnek, ill. változásainak, a határozati javaslatoknak, a hozzászólásoknak tartalmuk szerint, a határozatoknak szó szerint, és a szavazások lebonyolításának, illetve azok eredményének a számszerű adatok feltüntetésével.

14.5. A jegyzőkönyvet a közgyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető készíti el, és rajta kívül a levezető elnök, és 2 személy, a közgyűlésen megválasztott hitelesítő hitelesíti.

INTÉZŐBIZOTTSÁG

15. Az Intézőbizottság tagja az elnök, a titkár és 5 tag.

15.1. Az Intézőbizottság elnökét, titkárát és további 5 tagját a Közgyűlés egyszerű többséggel, 5 (öt) év időtartamra választja.

15.2. Az Intézőbizottság feladatait az Alapszabály előírásai, valamint a Közgyűlés határozatai szabják meg. Az Intézőbizottság tagjai tevékenységük ellátásáért tiszteletdíjban részesülhetnek

15.3. Az Intézőbizottság tevékenységéről köteles a Közgyűlésnek beszámolni. Az Intézőbizottság tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

15.4. A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az Intézőbizottsági tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új Intézőbizottsági tagot választ. Az időközben választott új Intézőbizottsági tag megbízatása a már hivatalban lévő Intézőbizottsági tagok mandátumával egyező időpontig szól.

15.5. Abban az esetben ha az Intézőbizottság létszáma 4 fő alá csökken, új Intézőbizottsági tagok megválasztásának céljából – 30 napon belül – rendkívüli Közgyűlést kell összehívni.

16. Az Intézőbizottság az Egyesület ügyvezető szerve, két közgyűlés között gyakorolja a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó jogait.

17. Az Intézőbizottság feladatkörébe tartozik

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az Intézőbizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása és az Egyesület eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a küldöttek és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az Intézőbizottság által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése, azokba betekintés biztosítása;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) a tag felvételéről való döntés;

n) döntés az Egyesület hatáskörébe tartozó kitüntetések, jutalmazások és pályázatok ügyében;

o) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

18. Az elnök a Közgyűlés által egyszerű többséggel, titkos szavazással 5 (öt) év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője. Az elnök feladata különösen:

1. a közgyűlés és az Intézőbizottság üléseinek levezetése,
2. a közgyűlés határozatainak jegyzése,
3. döntés és intézkedés az Intézőbizottság ülései közötti időszakban az Intézőbizottság hatáskörébe tartozó ügyekben (ide nem értve határozati javaslatoknak a közgyűlés elé terjesztését, a közgyűlés összehívását, a közgyűlés napirendjének meghatározását, a tag felvételéről való döntést és kitüntetésekről, jutalmazásokról, illetve pályázatokról való döntést),
4. az Egyesület képviselete,
5. az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,
6. a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
7. a közgyűlés és az Intézőbizottság határozatainak végrehajtatása,
8. a Közgyűlés és az Intézőbizottság határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges személye) megállapítható,
9. az éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
10. a Közgyűlés és az Intézőbizottság határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése,
11. a Közgyűlés és az Intézőbizottság által meghozott határozatokat, továbbá az Egyesület beszámolóját, számviteli beszámolóját (kiegészítő mellékletét, közhasznúsági mellékletét) az Egyesület internetes honlapján (www.mentoegyesulet.com) nyilvánosságra hozza.

19. A titkár a Közgyűlés által egyszerű többséggel, titkos szavazással 5 (öt) év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az elnök munkáját segíti. A titkár feladata különösen:

1. a közgyűlés és az Intézőbizottság határozatainak nyilvántartása, ezek alapján a napi operatív teendők ellátása – az Intézőbizottság ilyen irányú kijelölése esetén,
2. az elnök akadályoztatása esetén az Egyesület képviselete,
3. a 18. pont h), j) és k) pontjaiban meghatározott feladatokat az Intézőbizottság ilyen irányú kijelölése esetén elláthatja.

20. Az Intézőbizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

20.1. A határozatot az érintettel az átvételt igazolható módon – 8 napon belül – közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt az Egyesület iktatásában elhelyezve).

20.2. Az Elnök vagy az Intézőbizottság ilyen irányú kijelölése esetén a titkár köteles az Intézőbizottság által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Intézőbizottság döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

21. Az Intézőbizottság szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.

21.1. Az Intézőbizottság ülése határozatképes, ha azon a tagok több mint fele – azaz legalább 4 tag – jelen van.

21.2. Az Intézőbizottság ülései nyilvánosak.

21.3. Az Intézőbizottság ülését az Elnök hívja össze valamennyi Intézőbizottsági tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az Intézőbizottsági tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal (sürgős döntést igénylő esetben legalább 3 naptári nappal) igazolható módon meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével.

21.4. Az Intézőbizottság ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

21.5. Az Intézőbizottság rendkívüli ülését kell összehívni, ha az Elnök, vagy legalább 2 Intézőbizottsági tag az ok és cél megjelölésével ezt indítványozza. Az Intézőbizottság abban az esetben is köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

21.6. Az Intézőbizottság tagjai az Intézőbizottság ülésén jogosultak tagsági jogaikat személyes részvétel helyett az érintett tag azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt lehetővé tevő, elektronikus hírközlő eszköz igénybevétele útján gyakorolni. Az ülésen használni kívánt elektronikus hírközlő eszközt, illetve alkalmazást – mely képet és hangot egyidejűleg továbbítani képes bármilyen berendezés, illetve alkalmazás lehet – a meghívóban kell meghatározni. Nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé a kép és hang egyidejű továbbítását, továbbá a közgyűlésen részt vevők személyének megállapítását, beazonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt. Az ülés megtartására, határozatképességére vonatkozó szabályokat ebben az esetben is értelemszerűen alkalmazni kell. Az ülésen elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével résztvevő Intézőbizottsági tagok személyazonosságát a levezető elnök a közgyűlés megnyitása előtt azonosítja és ellenőrzi, a közvetített képmás, illetve hang alapján, illetve nyilvántartott adataik egyeztetésével. A tagok személyazonossága ellenőrzésének megtörténtét az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az ülésen elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével résztvevő tagok az őket megillető felszólalási és javaslattételi jogukat elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével gyakorolják, továbbá az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével adják le szavazatukat. A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg. A szavazás eredményének megállapítását az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az így készült jegyzőkönyv elektronikus változatát vagy másolatát az ülést követően elektronikus úton (e-mailen) igazolható módon el kell juttatni a részt nem vett tagoknak is.

22. Az Intézőbizottsághoz bármelyik egyesületi tag közvetlenül fordulhat. A felvetett kérdésekre köteles az Intézőbizottság 30 napon belül válaszolni.

ETIKAI BIZOTTSÁG

23. Az Etikai Bizottság elnökből, elnökhelyettesből és 3 tagból áll.

23.1. Az Etikai Bizottság elnökét, elnökhelyettesét és további 3 tagját a Közgyűlés egyszerű többséggel 5 (öt) év időtartamra választja.

23.2. Az Etikai Bizottság feladatait az alapszabály előírásai, valamint a Közgyűlés határozatai szabják meg.

23.3. A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az Etikai Bizottsági tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új Etikai Bizottsági tagot választ. Az időközben választott új Etikai Bizottsági tag megbízatása a már hivatalban lévő Etikai Bizottsági tagok mandátumával egyező időpontig szól.

23.4. Abban az esetben ha az Etikai Bizottság létszáma 3 fő alá csökken, új Etikai Bizottsági tagok megválasztásának céljából – 30 napon belül – rendkívüli Közgyűlést kell összehívni.

23.5. Az Etikai Bizottság ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg azzal, hogy az Etikai Bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

24. Tagjai egyenlő jogokkal vannak felruházva.

25. Az Etikai Bizottság elnöke részt vesz az Intézőbizottság munkájában, ott szükség esetén, de legalább félévenként beszámol az Etikai Bizottság munkájáról, az etikai helyzetről.

26. Az Etikai Bizottság összegezi a tagokat érintő etikai normákat, követelményeket. Kidolgozza a tagok tevékenységének magatartási normatíváit, azt elfogadásra a közgyűlés elé terjeszti.

27. Eljár etikai ügyekben, az Alapszabályt, az etikai normákat megsértő tagokkal szemben – külön szabályzatban rögzített – szankciókat alkalmazhat.

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

28. Az Ellenőrző Bizottság elnökből és 2 tagból áll. Az elnököt a közgyűlés által megválasztott 3 tag maga közül választja.

28.1. Az Ellenőrző Bizottság 3 tagját a Közgyűlés egyszerű többséggel 5 (öt) év időtartamra választja.

28.2. Az Ellenőrző Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza azzal, hogy határozatképességéhez valamennyi tag jelenléte szükséges. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga határozza meg.

28.3. A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az Ellenőrző Bizottsági tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új Ellenőrző Bizottsági tagot választ. Az időközben választott új Ellenőrző Bizottsági tag megbízatása a már hivatalban lévő Ellenőrző Bizottsági tagok mandátumával egyező időpontig szól.

28.4. Abban az esetben ha az Ellenőrző Bizottság létszáma 3 fő alá csökken, új Ellenőrző Bizottsági tagok megválasztásának céljából – 30 napon belül – rendkívüli Közgyűlést kell összehívni.

28.5. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, mely ülést az Ellenőrző Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 naptári nappal korábban, írásban hívja össze, a hely és a napirendek egyértelmű megjelölésével. Ülései nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti.

28.6. Az Elnök köteles az Ellenőrző Bizottság által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Ellenőrző Bizottság döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

28.7. A határozatot az érintettel az átvételt igazolható módon – 8 napon belül – közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt az Egyesület iktatásában elhelyezve).

28.8. Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai az Egyesületben más tisztséget nem viselhetnek, illetőleg nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetőleg könyvvizsgálója olyan személy aki:

1. a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

29. Az Ellenőrző Bizottság feladata:

1. az Egyesület pénz, – és vagyonkezelésének vizsgálata,
2. az Egyesület gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése,
3. az éves gazdálkodásról szóló elnökségi beszámoló felülvizsgálata,
4. a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
5. az Egyesület vagyonának megóvása érdekében szükséges intézkedések ellenőrzése,
6. az Egyesület Alapszabályában rögzített tevékenységének, gazdálkodásának és közhasznú tevékenységének  folyamatos, előzetes ellenőrzésére jogosult.

29.1. Az Ellenőrző Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

30. Az Ellenőrző Bizottság elnöke részt vesz az Intézőbizottság munkájában, ott szükség esetén, de legalább félévenként beszámol az Egyesület pénzügyi, gazdasági helyzetéről, indokolt esetben haladéktalanul felhívja az Intézőbizottságot az észlelt szabálytalanság megszüntetésére.

30.1. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni ha arról szerez tudomást, hogy az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

30.2. A vezető szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.

31. Az Ellenőrző Bizottság elnöke az Egyesület pénzügyi, gazdasági helyzetéről, ellenőrzésének tapasztalatairól beszámol az évi rendes közgyűlésen.

32. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

Szekciók, AD HOC BIZOTTSÁGOK

33. A közgyűlés szekciók, míg az Intézőbizottság ad-hoc bizottságok létrehozásáról határozhat.

33.1. Az Egyesületen belül a tagok által képviselt hivatásrendeknek megfelelő szekciók hozhatóak létre a közgyűlés által. Ennek megfelelően az Egyesületen belül mentőorvos-szekció, mentőtiszt-szekció, mentőápoló-szekció, mentő-gépkocsivezető szekció és adminisztratív-szekció hozható létre.

33.2. A szekciók önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek.

33.3. Az egyes szekciók feladata az adott hivatásrendhez tartozó Egyesületi tagok érdekeinek képviselete az Egyesület szervei felé, egyúttal az adott hivatásrendre vonatkozó specifikus javaslataik, észrevételeik megfogalmazása. A szekciók az általuk képviselt hivatásrendhez tartozó Egyesületi tagok sorából az Egyesület tisztújítása során, az Egyesületi tisztségekre jelöltek állítását támogathatják.

33.4. Az Intézőbizottság egy-egy konkrét feladatra külön bizottságot, szakértői bizottságot alakíthat, mindkettőbe szabadon bevonhat bármely külső szakértőt.

VÁLASZTÁS

34. Az Egyesület vezető tisztségviselőinek választása a közgyűlésen történik.

35. A választás akkor érvényes, ha a küldöttek többsége részt vesz a szavazáson. Kivéve, ha a választás határozatképtelenség miatt, megismételt közgyűlésen történik.

36. A választáson valamennyi küldött egyenlő jogokkal vesz részt, mint választó. Az egyesület tagjai közül egyesületi tisztségre – a tiszteletbeli tag kivételével – mindenki választható.

37. A választás tervezett időpontját megelőzően legalább 30 nappal az Intézőbizottság tájékoztatja a tagságot. A jelöléseket az Intézőbizottságnál kell megtenni. Az Intézőbizottság ellenőrzi a jelölések szabályszerűségét, végzi a jelölések összesítését, majd terjeszti a jelölteket a Közgyűlés elé. Jelölni az Intézőbizottság által kiadott jelölőlapokon lehet.

38. A közgyűlés – azon jelenlévő küldöttek közül, akik jelöltként nem szerepelnek – nyílt szavazással, egyszerű szavazati többséggel Szavazatszedő Bizottságot hoz létre, amely egy elnökből és 2 tagból áll.

39. A szavazást a Szavazatszedő Bizottság elnöke vezeti le.

40. Bármely tag jelölést nyújthat be bármely tagra. Az érvényes jelöléshez legalább 5 egyesületi tag ajánlása szükséges.

41. Egy személy több tisztségviselői posztra is jelölhető, de csak egy tisztségre választható meg. A jelöltnek a választást megelőzően nyilatkoznia kell az Intézőbizottság felé, hogy mely tisztségre történt jelölését tartja fenn.

42. A jelölést az alábbi sorrendben kell megtenni:

1. az Egyesület elnöke,
2. az Egyesület titkára,
3. az Intézőbizottság 5 tagja,
4. az Etikai Bizottság elnöke, elnökhelyettese,
5. az Etikai Bizottság 3 tagja,
6. az Ellenőrző Bizottság 3 tagja.

43. A választás egyfordulós és listás. Megválasztottnak azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok többségét megszerezte.

KÜLDÖTTVÁLASZTÁS

44. A küldöttválasztó taggyűlést a küldöttek megbízatása időtartamának letelte előtt legfeljebb 120 nappal össze kell hívni. Az új küldöttek megbízatásának időtartama a korábban megválasztott küldöttek megbízatása időtartamának leteltekor kezdődik. Küldött-választást első alkalommal a küldöttválasztás bevezetését tartalmazó alapszabály-módosítás bírósági nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedésétől számított 120 napon belül kell megtartani.

45. A küldöttválasztó taggyűlést az Intézőbizottság hívja össze valamennyi, az adott régióhoz (regionális mentőszervezethez) tartozó tag vagy az adott régió területén állandó lakóhellyel rendelkező tag előzetes írásbeli értesítésével. A küldöttválasztó taggyűlésre valamennyi – az adott régióhoz tartozó Egyesületi tagot meg kell hívni. A meghívót a tagoknak olyan időpontban kell kiküldeni, hogy a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal igazolhatóan értesüljenek arról (postai úton vagy a tag által erre a célra megadott e-mail címre kiküldve), továbbá azt az Egyesület honlapján (www.mentoegyesulet.com) közzé kell tenni. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, a küldöttválasztó taggyűlés idejének és helyszínének megjelölését és napirendjét, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt küldöttválasztó taggyűlés helyének és dátumának pontos megjelölését, továbbá a részvételi és szavazati jog meghatalmazott útján történő gyakorlásának lehetőségét. A küldöttválasztó taggyűlésen való részvétel vonatkozásában a tag a részvételi és a szavazási jogát meghatalmazott útján is gyakorolhatja (a meghatalmazást írásba, teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni) azzal, hogy egy meghatalmazott legfeljebb tíz tagot képviselhet.

46. A küldöttválasztó taggyűlés nyilvános, amit elsődlegesen a regionális mentőszervezethez tartozó megyék megyeszékhelyén kell megtartani.

47. A küldöttválasztó taggyűlés határozatképes, ha azon az adott régióhoz tartozó, szavazásra jogosult tagok többsége jelen van. A küldöttválasztó taggyűlést határozatképtelensége esetén 30 napon belül ismét össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt megismételt küldöttválasztó taggyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire, továbbá a részvételi és szavazati jog meghatalmazott útján történő gyakorlásának lehetőségére a küldöttek figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.

48. A küldöttválasztó taggyűlésen a küldöttek személyéről titkos szavazáson kell dönteni. A küldöttválasztó taggyűlés nyilvánosan dönt a taggyűlés tisztségviselőinek (levezető elnök, jegyzőkönyv-vezető, jegyzőkönyv hitelesítők) megválasztásáról, valamint a küldött visszahívásáról.

49. A küldöttválasztó taggyűlést a megválasztott levezető elnök vezeti és az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A küldöttválasztó taggyűlés határozatait az érintettekkel az átvételt igazolható módon – 8 napon belül – közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt az Egyesület iktatásában elhelyezve). Az Egyesület Elnöke köteles a küldöttválasztó taggyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a küldöttválasztó taggyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. A jegyzőkönyvet a küldöttválasztó taggyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető készíti el, és rajta kívül a levezető elnök, és 2 személy, megválasztott hitelesítő hitelesíti.

50. A megválasztott küldöttekről az Egyesület Intézőbizottsága naprakész nyilvántartást vezet.

51. A küldött-választás tervezett időpontját megelőzően legalább 30 nappal a jelölés lehetőségéről az Intézőbizottság tájékoztatja a tagságot. A jelöléseket az Intézőbizottságnál kell megtenni. Bármely – az adott régióhoz tartozó tag – jelöltetheti magát küldötté az adott régióban. Az Intézőbizottság ellenőrzi a jelölések szabályszerűségét, végzi a jelölések összesítését, majd terjeszti a jelölteket a küldöttválasztó taggyűlés elé. Jelölést leadni legkésőbb a szavazás megkezdéséig lehet az Intézőbizottság által kiadott jelölőlapokon.

52. A küldöttválasztó taggyűlés – azon jelenlévő tagok közül, akik jelöltként nem szerepelnek – nyílt szavazással, egyszerű szavazati többséggel Szavazatszedő Bizottságot hoz létre, amely egy elnökből és 2 tagból áll.

53. A szavazást a Szavazatszedő Bizottság elnöke vezeti le.

54. A választás egyfordulós és listás. A szavazólapon valamennyi érvényes jelöléssel rendelkező jelöltet fel kell tüntetni. A listára – a jelöltek neve mellé – annyi szavazat adható le, ahány küldött választható. Megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akikre a legtöbb leadott érvényes szavazat érkezett.

55. Abban az esetben, ha az adott régióban megválasztott küldöttek száma (a tagsági jogviszony megszűnése, lemondás vagy visszahívás miatt) a megválasztható küldöttek számának fele alá csökken, új küldöttek megválasztásának céljából – 30 napon belül – rendkívüli küldöttválasztó taggyűlést kell összehívni. Az időközben választott új küldöttek megbízatása a már hivatalban lévő küldöttek mandátumával egyező időpontig szól.

V. fejezet

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

2. Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

3. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

4. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt

VI. fejezet

AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE, GAZDÁLKODÁSA ÉS KÉPVISELETE

1. Az Egyesület elsődlegesen a tagdíjaiból, részére juttatott adományokból és esetleges egyéb bevételeiből gazdálkodik.

1.1. Az Egyesület bevételei:

a) a tagdíj;

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

1.2. Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

1.3. Az Egyesület a bevételeit az 1.1. pont szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) az 1.2. pont szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

2. A tagdíj összegét, befizetésének módját a Közgyűlés határozza meg.

2.1. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Intézőbizottság a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet.

2.2. A tagdíj hatályos mértéke 500.-Ft/hó (6.000.-Ft/év). Az egyszeri belépési díj mértéke 1.000.-Ft. Évközi belépés, illetőleg a tagsági jogviszony évközi megszűnése esetén a tagdíj időarányosan fizetendő.

2.3. A tagdíj esedékessége a tárgyhónap 10. napja. Éves tagdíjfizetés esetén pedig a tárgyév január 10. napja.

2.4. A tagdíj megfizetése történhet készpénzben az Egyesület pénztárába történő befizetéssel vagy átutalással az Egyesület pénzforgalmi számlájára. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) dolgozói esetében a tagdíj megfizetése illetményükből, az OMSZ általi levonással és átutalással történik.

3. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

4. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

5. Az Egyesület befektetési tevékenységet végezhet. Befektetési tevékenységnek minősül az Egyesület eszközeiből történő értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység. Az Egyesület befektetési szabályzatot készít, amelyet a közgyűlés az Ellenőrző Bizottság véleményének kikérését követően fogad el.

6. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit az Egyesület honlapján (www.mentoegyesulet.com), kiadványaiban, szórólapokon, szakfolyóiratokban való közzététel útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

7. A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

8. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

9. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

10. Az Egyesületre irányadó beszámolási és könyvvezetési szabályokra a Civtv. 27.§-a és 28-30.§-ai az irányadók. Az egyesület köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegfordulónapját (december 31.) követő ötödik hónap utolsó napjáig (május 31.) letétbe helyezni és közzétenni saját honlapján (www.mentoegyesulet.com) közzétenni. Az egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

11. Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.

12. A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti belső ellenőrzési szervezet, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés tekintetében – a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

13. Az Egyesület működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét az Egyesület elnöke biztosítja az érdeklődő részére munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett. Az Egyesület számviteli beszámolójáról (valamint kiegészítő mellékletéről, közhasznúsági mellékletéről) az érdeklődő a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet. Az iratbetekintés során figyelemmel kell lenni a személyiségi jogokra és a személyes adatok védelmére.

14. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével, illetőleg az csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az Egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

15. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

16. Az Egyesület valamely cél szerinti juttatásának pályázathoz kötése esetén a pályázat kiírására, lebonyolítására és az arról való döntésre az Intézőbizottság jogosult. A pályázatot nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás útján kell közölni az Egyesület honlapján vagy sajtótermék útján. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, továbbá a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (így különösen a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét).

17. Az Egyesülethez beérkezett támogatási kérelmekről – az egyesületi célok, az egyesület eszközei és forrásai figyelembevételével – az Intézőbizottság dönt.

18. Az Egyesületet kizárólag az Elnök jogosult önállóan képviselni. Az Egyesület bankszámlája felett kizárólag az Elnök jogosult önállóan rendelkezni.

VII. Fejezet

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a tagok kimondják megszűnését; vagy az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli. Jogutód nélkül szűnik meg az egyesület akkor is, ha az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

2. Az Egyesület, jogutódlással történő megszűnése esetén az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

3. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

4. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

5. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

6. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

VIII. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A közgyűlés a vezető tisztségviselőket 5 (öt) évi időtartamra választja.

2. A közhasznú szervezet hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.

3. A jelen Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak.

4. Az alakuló közgyűlés felhatalmazza az Intézőbizottságot, hogy a vonatkozó jogszabály értelmében jegyeztesse be a Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesületet az illetékes bíróságon.

5. A Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesület a Magyar Mentő és Mentőtiszti Kamara jogutódja, amely 1990. június 2. alakult és megszűnt 1996. január 20-án.

Kelt, Budapest, 2022. május 14.

                                                                       ………………………………………….

                                                                                            Czinege Béla

                                                                a Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesület elnöke

A szervezet jogi képviselőjeként igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat, módosítások alapján hatályos tartalmának.

Az Egyesület egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát ellenjegyzem:

Budapest, 2022. május 14. ………………………..

Dr. Féja András ügyvéd Féja Ügyvédi Iroda (székhelye: 1055 Budapest, Szt. István krt. 15. I/6.

KASZ: 36059924)